Egyre nagyobb teret kapnak az MI-k által generált zenék? De vajon mennyire jó egy ilyen zene? 2 próbát tettem az MI-vel, és ebben a blogbejegyzésben kielemzem a zenét, amit csinált.
A videó tartalma:
A zene generálásához a Suno nevű alkalmazást használtam (suno.com). Két próbát tettem. Az elsőben csináltam egy kis metal riffet, feltöltöttem az alkalmazásba, és arra kértem, hogy bővítse ki a riffet egy dallá.
A második próba során egyszerűen csak beírtam az alkalmazásba, hogy „csinálj egy folk-metal dalt női vokállal”.
Az eredmény:
Az első próba során egy 4 perces dal született a saját riffemből. Szerintem kicsit hosszú lett, a vége felé már unatkoztam, de voltak benne nagyon ütős részek is, különösen az első nagyjából 1 perc. A fenti videóban részletesen bemutatom az eredeti riffet is, és azt is, hogy milyen további részeket generált hozzá az MI.
Két kedvenc részem is van. Az egyik, amikor az MI az eredeti témát, ami 4/4-ben van és triolás lüktetésű, átrakta 3/4-be és nyolcados lüktetésbe. Ezzel egy tempóváltást ért el, ami nagyon jól szól a dalban szerintem.
A másik fogós rész közvetlenül ez után jön. Ebben az MI megváltoztatta ugyan a hangok sorrendjét, de az ütemmutatót, a ritmust és hangkészletet nem. Ezért pont annyi változatosság jön létre, amennyi még éppen jó.
A második próba során az MI generált egy folk-metal dalt női vokállal. A dal szerintem jól sikerült. Miért?
Egyrészt, mert egy dallamos és megjegyezhető főtémával indul. Utána jön a versszak, amiben az akkordok nem egyforma hosszúságig szólnak, és ez jó. Ez a tulajdonsága a zenének a harmónia ritmusa, ami tehát az, hogy meddig szólnak az akkordok. Alapesetben nem jó, ha mindig egyforma hosszúságúak, mert az könnyen unalmas lehet egy idő után.
Bár a refrén is jól szól, és hangulatos, de szerintem itt tehetett volna változatosságot a harmónia ritmusában az MI, mert egyforma ideig szólnak az akkordok.
Ettől eltekintve azonban szerintem elég ütős dalokat hozott létre az MI.
De mit lehet tenni ezzel a helyzettel dalszerzőként, amikor gombnyomásra létre lehet hozni új dalokat.
Szerintem az egyik fontos dolog, amit látni kell, hogy a tudás még jobban felértékelődik. Rengeteg – közepes – dal jön létre az MI segítségével. De ezek valahogy egy kaptafára épülnek.
Ha értesz a zenéhez, és tudod, hogy hogyan kell izgalmas zenei darabokat létrehozni, akkor még jobb zenéket is tudsz csinálni, mint az MI.
A másik az, hogy szerintem az MI is csak egy lehetőség, amit fel lehet használni, mint inspirációs forrás. Végső soron úgyis az emberi képesség számít, hiszen végül is a zeneszerző az, aki megmondja, hogy mi maradjon benne a dalban (még akkor is, ha azt MI csinálta), és mi nem.
Minél jobb tehát valakinek a zenei ízlése és tudása, annál jobb dalok fognak létrejönni, az MI-vel vagy a nélkül.
Őszintén szólva, én egy kicsit meghasonlást érzek. Nemigen tudom értelmezni azt, amit hallok. Arra gondolok, hogy – az én fölfogásom szerint – a zene elsődleges funkciója, hogy érzelmeket fogalmazzon meg, érzelmeket közvetítsen és váltson ki érzelmeket a hallgatóságból. De hogyan tudok én hallgatóként érzelmileg azonosulni egy olyan termékkel, amit nem közvetlenül egy lelkében érzelmeket megélő emberi lény alkotott, abból a célból, hogy lehetőleg belőlem is kiváltson ahhoz hasonló érzelmeket, amelyeket ő élt meg a zene szerzése során? Nem vagyok képes teljesen átadni magam a zene élvezetének, nem tudom engedni magam sodortatni a muzsika lüktetésével, hiszen ez csak egy zenegyárban, futószalagon készült valamiféle szórakoztatóipari termék. Ettől persze lehet jó ritmusa, lehetnek benne valóban remek zenei megoldások, akár szakmailag is bravúros újítások, de nincs lelke, ezért az én lelkem sem tud hozzá kapcsolódni. Persze tudom, hogy korábban sem lépett fel minden zenekar azzal az igénnyel, hogy a hallgatók lelke mélyére hasson, hanem egyszerűen csak, kissé felszínesen, szórakoztatni akart, aminek nyilván megvan a maga létjogosultsága. De azokat a zenéket akkor is emberek írták meg elejétől a végéig, és emberek is játszották fel a stúdióban, emberek adták elő élőben a koncerteken. Tehát megvolt a kapcsolódási pont a zenész és a közönség között. Az MI által létrehozott dalokból én ezt hiányolom, ezért számomra legfeljebb csak érdekesség, de nem örülök neki.
Szia Zoltán,
köszönöm, hogy leírtad ezeket, teljesen értem a szempontjaidat.
Kedves Csaba!
Véleményem szerint az MI hasznos a dalok létrehozásában. Szükséges azonban az emberi zenei ízlés és tudás.
Üdvözlettel: Tündi
Kedves Tündi!
Köszönöm, hogy leírtad a véleményed!
Szia Csaba !
Annnyi mindent elmontál, elmondtak erröl hogy csak a negatívumokat írom ami a videoból kimaradt.
Ha egy konkrét jó minöségű dalt szeretnél komponálni és kiadni arra az AI alkalmatlan. Miért? Mert nem tudod sávokra bontani. Az AI pedig pláne nem . Bassus sávba belekeveri a dobot vagy a lábdobot. A Lead és Rythm gitárokat nem tudja szét választani. A Dobsávban a cintányérokat nem tudja szétbontani, és gyakran kihagy vagy elhalkít részleteket. A bontásokat Cd formátumban használt 44kHz-en MP3 ban csinálja. A Dal közben gyakran nöi énekröl át vált férfi énekre és fordítva. (Több AI val is elöfordult)
Összegezve: Inspirácíónak ötletelésnek kíváló,de az emberi tényezö kihagyhatatlan. Egyszerüen nem tudod használni semmilyen DAW-ban. a Keverésröl és a Masterelésröl már nem is beszélve. Szóval nem müködik hogy megnyomok egykét gombot és kész a dal. A legtöbb közösségi media felüleleten „bevétel szerzésre” nem használható. Különbözö algorítmusokkal szűrik és ha nem tudod igazolni hogy te vagy a szerzö, még le is tiltják a felületedet. (Soundcloud, Youtube stb stb)
Szia József,
köszönöm, hogy leírtad ezeket!
Nagyon örülök, amikor valaki így áll az MI-hez.
Köszönöm, Csaba!
Köszönöm a visszajelzésed!