Ne elégedj meg azzal, hogy hangról-hangra lemásolod ezt az ikonikus riffet. Értsd meg a működését, hogy kedved szerint fel tudd használni azt, saját ötleteket és zenét létrehozva. Nézd meg a bejegyzést a részletekért!
A videó tartalma szövegesen is:
A legtöbben csak lemásolni tanulják meg a Deep Purple – Smoke on the water c. dalának ikonikus gitár riffjét. Pedig mennyivel sokkal többet lehetne vele fejlődni, ha az ember meg is érti a működését és felhasználja azt!
Nézzük meg azt a 3 legfontosabb dolgot, amit megtanulhatsz ebből a riffből, és így más dalt is sokkal könnyebben fogsz megtanulni, vagy a tanult dolgokat akár a saját ötleteidbe is belerakhatod.
1. Milyen fogásokról van szó?
A riff úgy kezdődik, hogy az A és D húrt lefogjuk az 5. bundnál. Ez valójában egy G kvint. A G kvintet lehet, hogy úgy ismered, hogy az E húron fogjuk a 3. bundnál, és az A húron az 5. bundnál. És ez tényleg egy G kvint (angolul a „power chord” kifejezést használják a kvintekre).
Ha az E3, A5 fogáshoz még a D húron is hozzáfogjuk az 5. bundot, akkor egy teltebb G kvintet kapunk. És itt már láthatod is, hogy mindkét húron (mármint az A és a D húron) szerepel az 5. bund. Tehát ha felemeljük a mutató ujjunkat az E húr 3. bundjáról, és az A és D húron fogjuk az5. bundot, az is egy G kvint marad.
Úgy is meggyőződhetsz erről, hogy a E húron a 3. bund egy G hang, A húron az 5. bund egy D, D húron az 5. bund egy G. Ha az E húrt nem fogjuk, attól még éppen úgy D és G hang szól együtt, mintha az E húr 3. bundot hozzáfognánk, ami szintén egy G hang.
A D és G húron a 3. bund egy Hb kvint (aminek az alaphangja az A húron az 1. bundnál van – ez szintén egy Hb hang).
A D és G húron az 5. bund pedig egy C kvint (amihez az A húron a 3. bundot foghatjuk hozzá, ami szintén egy C hang).
Tehát valójában a riffben végig kvintek vannak, csak nem az alaphang van a legmélyebb pozícióban. Ezt akkordfordításnak is nevezik, amikor egy akkordban nem az alaphang van legalul, hanem az akkord valamelyik másik hangja.
2. Mi alapján foghatjuk be ezeket a kvinteket?
Erre a rövid válasz az, hogy a G moll pentaton skála alapján. A pentaton skála egy olyan skála, hogy mindegyik hangjára ráfoghatunk egy kvintet. Nézzük meg részletesebben:
A skála ezekből a hangokból áll:
E húr 3. bund – G.
E húr 6. bund – Hb
A húr 3. bund – C
A húr 5. bund – D
D húr 3. bund – F.
Innen már ismétlődnek a hangok. Tehát 5 hangunk van, G, Hb, C, D, F.
A lényeg az tehát, hogy minden skálahangra ráépíthetünk egy kvintet.
Tehát lesz G kvint (E3, A5, D5), Hb kvint (E6, A8, D8 – ezt foghatod az A húrról is, ebben az esetben A1, D3, G3), C kvint (A3, D5, G5), D kvint (A5, D7, G7) és F kvint (E1, A3, D3).
Gyakorlás: javaslom, hogy ezekkel a kvintekkel csinálj egyszerű zenei ötleteket. Válassz ki egyet vagy kettőt ezekből, válassz mellé valami egyszerű ritmikát (amíg ráérzel), és mehet is a zene! Látni fogod, hogy szinte bármit csinálhatsz és jól fog szólni!
Ha már ráéreztél, bonyolíthatod is! Több kvint, bonyolultabb ritmus.
Ha ez már megy, lépjünk eggyel tovább!
A riffben még a blueshangra épített kvint is szerepel. Mi is az a blueshang? Lehet, hogy hallottad már azt a kifejezést, hogy blues pentaton skála. Ez egy „normál” moll pentaton skála, csak még belejátsszuk a blueshangot is. Ez a G moll pentaton skála esetén a C# vagy Db hang (A húron a 4. bund és a G húron a 6. bund).
És a jó az, hogy erre is építhetünk kvintet éppen úgy, mint a skála többi hangjára. Ez lesz a fogásunk:
A4, D6, G6.
Gyakorlás: csináld meg azt, mint az előbb, csak a moll pentaton skála kvintjeihez most már a blueshangra épített kvintet is fogd be!
3. A Smoke on the water riff ritmikája
Az eredeti riff azért szól nagyon jól, mert a kvintek egy része leütésre szól, a másik része felütésre. Mit jelent ez?
Állíts be egy metronómot lassú sebességre (pl. 60-ra). Amikor pont akkor játszol, amikor a metronóm üt, az a leütés. Amikor a két szomszédos metronómütés között félúton, az a felütés.
Segít, ha megtanulsz nyolcadosan számolni. A dal 4/4-ben van, tehát így számolunk rá nyolcadokban:
e-gyet, ket-tőt, hár-mat, né-gyet.
A metronóm az „e”, „ket”, „hár” és „né” szótagokra üt. Ezek a páratlan szótagok, a leütések.
A „gyet”, „tőt”, „mat” és „gyet” szótagok a páros szótagok a felütések.
És a riffben az a klassz, hogy egyes kvintek leütésre jönnek, más kvintek felütésre.
Gyakorlás: kezdd el számolni nyolcadosan (e-gyet, ket-tőt, hár-mat, né-gyet). Válassz ki az elején 1-2 kvintet a fentebbi lehetőségek közül, és a számolásodra pengesd be őket. Próbálj le – és felütésekre is játszani. Észre fogod venni, hogy nagyon megdobja a riff lüktetését, sokkal érdekesebb lesz így a gitár téma.
Szia Csaba!
Kérdezted, melyik az a szám amelyet szívesen megtanulnék. Igaz, nekem kettő jutott eszembe,de menjünk sorjában. Az első a ZZ Top-tól a Lá Grange. Persze,mint kezdő,szörnyen nehéznek tűnik. Ha esetleg tudnál segíteni egyáltalán, hogyan kezdjek neki, hogy legyen némi sikerélményem, megköszönném.
Üdv: Béla.
Szia Béla!
Köszönöm az ötletet, lesz ZZ Top-ból is ilyen lecke.
Üdvözlettel:
Csaba