Legyen szó akkordozásról vagy rock riffről, megtanult szólóról vagy improvizációról, stílustól függetlenül rendkívül fontos, hogy tisztában legyél az ütemmutatókkal. Ebben a bejegyzésben megtalálod hozzá a magyarázatot és gyakorlati példákat is. Olvass tovább!

A videó tartalma szövegesen:

Mi az ütemmutató?

Az ütemmutatóra úgy gondoljál, mint egy épülő ház tervrajzára. Az ütemmutató két számból áll, pl. 3/4. Az első szám jelöli a szobák számát. A második szám jelöli a szobák méretét. A zene a szobákban lévő berendezés, bútorok. De végül is a szerkezetet a szobák száma és mérete fogja meghatározni.

Vegyük a leggyakoribb ütemmutatót zenében, ami a 4/4 (négy negyed). Ez azt jelenti, hogy ütemenként 4 db negyed mennyiséget kell játszanunk. Ha 3/8 (három nyolcad) az ütemmutató, akkor 3 db nyolcad mennyiségünk van ütemenként. Ezek az értékek tehát minden ütemre vonatkoznak. A kottában/tabulatúrában az ütemeket a függőleges vonalak jelzik. Két szomszédos függőleges vonal közötti rész egy ütem.

Ebben a példában két ütemet látsz. A példa 4 negyedben van, mindkét ütemben 4 db negyed mennyiség van.

A ritmusképletek váltása

A trükk az az, hogy a 4/4 (négy negyed) nem azt jelenti, hogy csak negyed hangokat játszhatsz! Hanem azt, hogy ennek a mennyiségnek kell lennie minden egyes ütemben. De a ritmusképleteket át lehet váltani. A következő módon:

Az egész hang 4 negyed mennyiségnek felel meg.

A fél hang két negyed mennyiségű. Utána jön maga a negyed. A nyolcadot úgy kapjuk, hogy a negyedet két egyenlő részre vágjuk, megfelezzük. A tizenhatod pedig a nyolcadnak a fele. Tehát pl. egy negyed az négy tizenhatoddal egyenlő.

És van még a triola, melynek során a negyedet három egyenlő részre osztjuk.

Vannak még a pontozott hangjegyek, melyek során a hangot a felével meghosszabbítjuk. Tehát ez esetben a pontozott fél hang három negyed mennyiségű, a pontozott negyed három nyolcaddal egyenlő, míg a pontozott nyolcad három tizenhatoddal.

Fontos még, hogy ezeknek a ritmusoknak vannak szünetes megfelelőik is.

Van tehát egész szünet, fél szünet, negyed – nyolcad – és tizenhatod szünet. Ezek pont olyan hosszúak, mintha hangot játszanánk. Ami a lényeges, hogy a szünet is a ritmusképlet része, azt is bele kell számolni az adott mennyiségbe.

Ezeket a ritmusképleteket úgy váltjuk át egymásba, ahogyan csak szeretnénk. Amíg a végén az ütemmutatónak megfelelő mennyiséget kapjuk, addig minden rendben.

Ez a példa négy negyedben van. Áll egy fél hangból (ami két negyed mennyiség), egy negyedből, és két nyolcadból. Ez utóbbi két hang egy negyed mennyiséget ad ki, így jön ki a négy negyed.

Itt 5/8-ra látsz példát. Az elején egy negyed van, ami két nyolcad mennyiség. Majd jön négy tizenhatod, ami szintén két nyolcad összesen. Majd a végén az utolsó nyolcaddal jön létre az öt nyolcad mennyiség.

A videóban még további példákat találsz akkordbontásra, akkordos kíséretre és rock riffre 4/4-ben, akkordbontásra 6/8-ban, és rock riffre 5/8 és 5/4 ütemmutatóban.

A kérdésem a végére az, hogy van-e olyan kedvenc dalod, amiről tudod, hogy nem 4/4-ben van, hanem valamilyen más ütemmutatóban. Írd meg hozzászólásban, kíváncsi vagyok!
(Csak pár példa: a Nothing else matters a Metallicatól 6/8, akárcsak a The house of the rising sun. A Kiskarácsony, nagykarácsony dal pedig 3/4-ben van.)