A némítás mesterfogásai – hogy profin szóljon a játékod gitáron 4


Ha szokott lenni nagy torzítás a gitárodon, akkor biztosan te is tudod milyen az, amikor a gitárod zúg-búg, és mindenféle kellemetlen hangok, zajok jönnek ki belőle. A megoldás a némítás megtanulása. Ismerd meg, hogy hogyan kell csinálni, olvass tovább.

A videó tartalma szövegesen is:

A némítás fontossága és szerepe gitározásban

Gitározás során két dolgot kell csinálnunk: játszani azokon a húrokon, amiken kell, és lenémítani azokat a húrokat, amiken éppen nem játszunk. Ha a másodikat nem csinálod, akkor a gitárodból nagy torzítás mellett mindenféle nem kívánt zajok fognak jönni, amitől egyrészt nem lesz szép a játékod, másrészt olyan amatőr módon fogsz szólni.

A problémára a megoldás azon húrok lenémítása, amiken éppen nem játszol. Több lehetőség van erre, nézzük végig őket.

Némítás a pengető kézzel

Az egyik legfontosabb módja a némításnak az, amikor a pengető kezedet használod. A tenyered élét vagy a csuklóhoz közelebbi részét rakd rá azokra a húrokra, amelyek mélyebben vannak, mint amin éppen játszol. Pl. ha a G húron játszol, akkor a E6, A és D húrokat kellene némítanod.

Ha rövidre fogod a pengetőd, akkor ezt a fajta némítást a hüvelykujjad szélével is meg tudod csinálni.

Bárhogyan is csinálod a némítást, a lényeg az, hogy játék közben vinned kell azt a különböző húrokra. Tehát ne úgy gondolj rá, mint egy statikus dolog, hanem mint ami mindig változik. Az egyik pillanatban még például az E6 és A húrokat némítod, de aztán már a D húrt is némítanod kell, stb. Tehát a némítás a játék szerves része.

Némítás a fogó kéz mutató ujjával

A másik gyakori módszer a némításra, amikor a fogó kezed mutató ujját használod. A hangokat legtöbbször az ujjak végével, csúcsával fogjuk, de az ujjak tenyér felé eső részét fel lehet használni némításra is. Ezt főképpen a mutató ujjal szokták csinálni.

Ilyenkor a mutató ujjat némileg fektetve, finoman kell rárakni a játszott húrhoz képest magasabb húrokra, amiken éppen nem játszunk. Például, ha a G húron játszunk éppen, akkor a H és E1 húrra. Valami olyasmi a mozdulat, mintha barréznánk, csak persze nem kell lenyomni a húrt. Ezt a némítást is tovább kell vinni a megfelelő húrokra játék során.

Fontos tudnod, hogy ez a fektetett tartás nincs ellentétben azzal, hogy sokszor a húrt szemből kell lefogni, pont, hogy nem fektetett ujjal. Ez két külön technika, és mindkettőt tudni kell. Pl. szemből fogjuk a hangokat, ha egy akkordbontás jellegű dolgot kell játszanunk. De fektetve rakjuk rá, ha például kvintes kíséretet játszunk, vagy pengetéses futamot játszunk.

Nézzünk meg még három „kisebb” módját a némításnak, amelyeket lehet, hogy ritkábban fogsz használni, de azért jó, ha tudsz róluk.

Némítás a fogó kéz mutató ujj csúcsával

Időnként szükséged lesz rá, hogy a fogó kezed mutató ujjának a csúcsát használd tompításra. Ilyenkor az ujj csúcsával finoman megérintjük a szomszédos húrt, lenémítva azt. Pl. ha az A húron fogod a hangot a mutató ujjal, akkor az ujj csúcsával megérinted az E6 húrt. Kvintes játéknál jól használható.

Némítás a fogó kéz hüvelyk ujjával

A fogó kéz hüvelyk ujját is felhasználhatjuk némításra. Főképpen akkor fogod tudni ezt a módszert használni, ha nagyobb kezed van. Ilyenkor a hüvelykel a nyak felett átnyúlva finoman megérintjük a mélyebb húrokat. Attól függően, hogy mennyire érsz át a nyakon, lenémíthatod az E6 vagy akár még az A húrt is.

Fontos, hogy ez egy némítás technika. Nincs ellentétben azzal, hogy normál esetben a hüvelykkel a nyak közepe vagy lenti része környékén támaszkodunk.

Némítás a pengető kéz ujjaival

Ezen technika alkalmazása során a pengető kéz középső – vagy akár gyűrűs ujjával végezzük a némítást. Főképpen legato játék használata során javallott (tehát, amikor ráütéseket és visszapengetéseket használunk). Ilyenkor a középső ujjal finoman megérintjük az éppen játszott húrhoz képest a szomszédos magasabb húrt. Pl. ha a G húron játszunk, akkor a H húrt. A gyűrűs ujjal akár az E1 húrt is megérinthetjük, de a H húr a fontosabb.

Ezt a technikát is tovább lehet vinni, például ha a G húrról átmegyünk a D húrra, akkor a középső ujjunkkal is feljebb mehetünk a H húrról a G húrra.

Mint látod, több módja van a nem kívánt zörejek lenémításának. A lényeg az, hogy valahogyan csináld. A fentebb felsorolt lehetőségeket nem kell mindig csinálnod, de jó, ha tudsz róluk, hogy legyen választási lehetőséged. Ami viszont a legfontosabb technika a felsoroltakból, az az első, a pengető kéz élével való némítás. Erre biztosan szükséged lesz.

Használd fel ezeket a technikákat, és szebben, precízebben, profibban fog szólni a játékod. De legyél türelmes, ezek nagyon kis, finom mozdulatok, idő kell hozzájuk. Gyakorold őket, próbáld meg beépíteni a játékodba fokozatosan ezeket a technikákat.


Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 Gondolat “A némítás mesterfogásai – hogy profin szóljon a játékod gitáron

  • Molo

    Ezzel én is küzdök rendesen, mármint a nem pengetett húrok zengésével. Nekem főleg a magas húrok megszólalása a gond. A mélyebbeket még csak csak sikerül tompítanom a pengető kézzel valahogy, azonban az E1 H2, néha G3 húr, amin nem játszom, bezeng. Ez főleg akkor van, ha próbálok (önmagamhoz képest persze) gyorsabban játszani. Néha egyszerűen megoldhatatlannak tűnő problémát okozva nekem.
    Tudom, már Lenin (vagy Lennon?) is megmondta: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!
    Kösz a tanácsokat!

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Köszi Molo!
      Örülök, hogy tetszett a lecke!
      Nem könnyűek ezek a technikák, nekem is küzdelmes volt, amikor kigyakoroltam, de megéri, sokkal precízebb lesz tőle az ember játéka.

  • Horváth András

    Köszönöm Csaba,
    nekem nagy problémám a húrok zörgése, berezonálása, vannak nagyon jó torzított hangok, de eddig nem tudtam hogyan lehet ‘kontrollálni’ azokat. Nekem nagyon hasznos volt.
    Köszönöm, András