Ebben a videóban 2020-ra vonatkozó legjobb tanácsaimat nézheted meg, amelyeket betartva nagy lépést tehetsz a gitáros céljaid felé. Nézd meg a videó vagy olvasd el a szöveges leírást.

A videó tartalma szövegesen:

Bizonyára hallottad már gitárosként, hogy mennyire fontos, hogy meglegyen a kitartásod. Tudod te is, hogy megtanulni jól játszani a gitáron nem könnyű, nem jön egyik napról a másikra. De könnyű akkor kitartónak lenni, amikor az ember úgy érzi, hogy fejlődik. Hiszen ilyenkor megkapjuk azt a plusz energialöketet, ami kell ahhoz, hogy aztán másnap meg harmadnap is leüljünk gyakorolni. Csak sajnos ez nincs mindig így.

1. szabály: Készülj fel a hullámvölgyekre

Nem árt felkészülnöd rá mentálisan, hogy lesznek olyan időszakok, amikor belerakod a gyakorlást a gitározásba, és úgy fogod érezni, hogy mégsem fejlődsz. Vagy csak lassan fejlődsz. Sajnos, a gitározás egy ilyen dolog. De ha fejben felkészülsz ezekre az időszakokra, akkor könnyebb lesz túljutnod rajtuk.

Most, hogy ezt a bejegyzést írom, kb. 27-28 éve gitározom, de mind a mai napig pontosan emlékszem rá, hogy melyek voltak azok a szakaszok a fejlődésemben, amikor úgy éreztem, megakadtam egy szinten. Több ilyen is volt. Az egyik kb. 2-3 évnyi gitározás után. A következő olyan 6 évnyi, majd kb. 13-14 évnyi gitározást követően. Az utolsó pedig olyan 17-18 évnyi gitározás után. Az utolsó kb. 10 évben már nem volt ilyen, mert már megtanultam a jeleket felismerni, megtanultam alkalmazkodni ezekhez az időszakokhoz. Megtanultam, hogy ilyenkor egy dolgot kell csinálni. És ezzel el is érkeztünk a második szabályhoz.

2. szabály: Folytasd a gyakorlást a hullámvölgyekben is

Bizony, ilyenkor is folytatnod kell a gyakorlást. Amikor utólag visszatekintek ezekre a nehezebb időszakaimra, akkor adok egy képzeletbeli vállveregetést magamnak, hogy nem hagytam abba a gitározást. Pedig az jött volna könnyebben. De ezekben a szakaszokban is gyakoroltam, és persze utólag már könnyű látni, hogy ez milyen fontos volt. És ez arra is megtanított, hogy ilyenkor tényleg az az egyetlen, hogy az ember kitartson. Ezt tanácsolom neked is!

De ha egyszer hullámvölgybe kerültél, akkor hogyan gyakorolj, hogy kimássz belőle? Nagyon jó kérdés, amire a válasz az egyik legfontosabb dolog, amit a gitározásról elmondhatok neked. És ezzel meg is érkeztünk a harmadik szabályhoz.

3. szabály: Merd megváltoztatni a rossz mozdulataidat, gyakorlásodat

2 törvényszerűség van a gitáron való fejlődésben, amit meg kell, hogy érts. Az egyik az, hogy ha megrekedtél egy szinten, akkor valamit sajnos rosszul csinálsz. A másik az, hogy egy rossz mozdulatból nem lesz jó.

Van bennünk egy erős remény olyankor, amikor egy rossz beidegződéssel küszködünk, hogy ha sokat gyakoroljuk, akkor az jóvá válik. Idővel valahogyan megoldódik. Tegyük fel, az egyik akkordra lassan és küszködve fogsz rá. De gyakorlod tovább, gondolva, hogy ha sokat gyakorlod, akkor ez a küszködés elmúlik, és a lassú és görcsös mozdulatból egy könnyed és gyors mozdulat lesz. Ez sajnos nincs így. Ha egy görcsös és lassú mozdulatot sokat gyakorolsz, attól az még görcsös és lassú lesz, csak éppen nagyon jól berögzíted a kezeidbe.

(Egy kivételről tudok ez alól: a nyújtózkodás. Ez akkor van, ha nem érsz át az ujjaiddal egy távolságot, mert a tenyeredben lévő izmok még gyengék. Ez tényleg tud fejlődni gyakorlással. Ilyenkor a küszködő mozdulatból tényleg lehet jó mozdulat. De ez a kivétel.)

Mit tudsz tenni akkor a rossz mozdulataiddal, rossz beidegződéseiddel? Egy dolgot: kidobod őket a kukába. És ehhez bátorság kell. Mert az emberi természet olyan, hogy ha valamibe már beleraktunk gyakorlást (pl. 6 hónapot gyakorlunk már valamit), akkor azt nem szívesen dobjuk félre. Azzal hitegetjük magunkat, hogy csak folytatni kell, és egyszer majd jó lesz. De nem lesz jó. Egy rossz mozdulatból sosem lesz jó.

Ilyenkor jobban jársz, ha elkezded elölről, nulláról ennek a mozdulatnak a kigyakorlását. Ez lehet bármi. Egy akkord; egy pengetéses séma; sweep picking technika; skálaforma, amibe folyton belezavarodsz; húrbiztonság hiánya miatti mellépengetés; bármi.

Ha visszamész a nulla szintre, és onnan indulva építed fel újra a mozdulatot, akkor már a korábbi tapasztalataidra támaszkodva tudod végezni a gyakorlást. És ha ráéreztél a jó mozdulatra, akkor az sokkal gyorsabban fejlődik, mint a rossz. Az előbbi példából kiindulva, ha 6 hónapot küzdöttél egy rossz mozdulattal, azt lehet, hogy nulla szintről kiindulva 2 hónap alatt kigyakorlod jól. Ha van bátorságod félretenni a rosszat.

Tisztán emlékszem, hogy a pengetésemet olyan 13-14 évnyi gitározás után építettem fel újra a nulla szintről, mert éreztem, hogy gond van és nem fejlődök. Egyrészt, támaszkodtam a gitáron a gyűrűs – és kisujjamon, ami gátolta a pengető kezem szabad mozgását, másrészt a mutatóujjam begyével fogtam a pengetőt, amiért azt nagyon kellett szorítanom, és így elkezdett fájni a mutató ujjam.

Így egyik napról a másikra megváltoztattam a pengető tartásomat (a mutató ujjam szélére raktam a pengetőt), és nem támaszkodtam tovább a gyűrűs – és kisujjamon. Persze aznap úgy éreztem, mintha akkor fogtam volna gitárt életemben először. Elég borzalmas volt. De aztán szép lassan megszoktam ezt az új tartást, és egyre jobban és jobban fejlődtem. A mutatóujjamban lévő fájdalom is megszűnt. Utólag visszanézve már látom, hogy mennyire jól tettem, hogy újraépítettem a pengetésemet.

Ezt tanácsolom neked is. Merd félretenni a rossz mozdulatokat, beidegződéseket, és hidd el, gyorsabban fogsz fejlődni, magabiztosabb leszel így a gitáron.

A gitározáshoz egyrészt sok kitartás kell, másrészt viszont az is, hogy el merd hagyni a rossz mozdulatokat. Sok sikert hozzá 2020-ban is!