Tegyük rendbe a modális skálákat a gitáron! 8


Tapasztalatom szerint a modális skálákat sok félreértés övezi. Ami érthető, mivel egy elég bonyolult, összetett dologról van szó. Nekem 6 küzdelmes évembe került a zeneelmélet – ezen belül a modális skálák – megértése, de nagyon sokat segített mindez abban, hogy a saját zenei ötleteimet meg tudjam valósítani. Ebben a videós bejegyzésben rendbe rakjuk ezt a témakört, hogy pontosan lássad a működésüket. Olvass tovább a részletekért.

A videó tartalma szövegesen:

Mielőtt belevágnánk a részletekbe, bevezetésképpen nézzük meg ezt a kérdést.

Miért és mikor fontosak neked a modális skálák a gitáron?

Erre a válasz nagyon egyszerű. Ha bármilyen szinten meg akarod mutatni a saját zeneiségedet, akkor a modális skálák alapvető fontosságúak. Például, ha kedvenc dalodból akarsz egy saját feldolgozást csinálni, vagy ha kedvenc dalodban – amelyben nincs gitárszóló – szeretnél egy szólót rakni, vagy ha szeretnél egy saját dalt csinálni akkordokkal, riffekkel, szólókkal, akkor fognak kelleni a modális skálák.

Hogy egy ellenpéldát mondjak, akkor nem fognak kelleni a modális skálák, ha „csak” annyi a célod a gitározással, hogy hangról-hangra betanuld a kedvenc dalaidat.

És hogy miért kellenek?
Ezekkel a skálákkal fogsz tudni rengeteg féle hangulatot létrehozni. Ezeknek a skáláknak a megértésével fogod tudni feltérképezni a kedvenc dalaidat, és megérteni, hogy hogyan működnek. Így meg tudod őket változtatni, ki tudod őket színezni, ki tudod őket bővíteni. És persze saját dalokat is fogsz tudni csinálni.

Nagy félreértés a modális skálákkal

A modális skálák bemutatása során fel szokott lépni egy félreértés. Nevezetesen az, hogy ezek a skálák a gitár nyakán egy bizonyos fekvések lennének. Így szokták őket bemutatni, hogy pl. „G-ről indul a G jón skála, A-ról az A dór skála, stb”. Ezzel az a gond, hogy egy skála sosem egy fekvés. Az csak egy felrakási módja a skálának. Akkor miért így szokták ezeket bemutatni még nagy gitárosok is (sőt, én is így szoktam a diákjaimnak, miután megbeszéltük azt, ami ebben a leckében szerepel)? Megvan ennek az oka, a lecke végén látni fogod ezt is. De először is nézzük meg, hogy hogyan is működnek a modális skálák.

A modális skálák működése

Eddig megbeszéltük, hogy egy skála sosem egy fekvés. Kérdezheted, hogy akkor micsoda? A válasz az, hogy hangtávolságok sorozata egy kitüntetett hanghoz képest. Tudom, ez kicsit kínai (nekem is az volt, amikor elkezdtem ezzel foglalkozni). Nézzünk egy példát, és látni fogod.

Legyünk G dúr hangnemben. A hangjaink ezek: G A H C D E F#.

Ebben a hangnemben a következő modális skálák vannak:
G jón
A dór
H fríg
C líd
D mixolíd
E éol
F# lokriszi

Ezekben a skálákban, akármelyik fekvést is játsszuk, a fentebb felsorolt hangok ismétlődnek. Ha van egy kitüntetett hangunk, pl. a G hang, akkor a többi hang G hanghoz képest való távolsága a G jón skála. (Hogyan lehet egy hang kitüntetett hang? Úgy, hogy pl. a G hangot játssza a basszusgitár, vagy egy G kvintet fog a ritmusgitáros, stb. Ebben az esetben a skála többi hangját a G-hez képest viszonyítja a fülünk. Ezért lesz a G hang a kitüntetett hang.)

Ha a G hang (ebben a példában) a kitüntetett hang, akkor bármelyik fekvését is játsszuk a skálának (akár azt, amire azt szoktuk mondani, hogy A dór fekvés, akár a C lídes fekvést, stb, bármelyik), azt mind G jón skála lesz. Hiszen a G hang a kitüntetett, és mindegyik fekvésben ugyanazok a hangok szerepelnek, tehát ugyanarról a skáláról beszélünk, bármelyik fekvését is nézzük a skálának.

De lehetne a kitüntetett hanga a C. Akkor mindegyik fentebb felsorolt fekvés (G jón, A dór, H fríg, stb) C líd skála. Mindegyik. Mert a fülünk a C hanghoz képest viszonyít. Vagy, ha a H a kitüntetett hang, akkor mindegyik fentebb felsorolt fekvés H fríg skála.

És hogy miért fontos mindez? Emlékezz csak vissza az elejére, arról beszéltünk, hogy sokféle hangulat hozható létre a modális skálákkal. A G dúrban szerepló hangoknak (több-kevesebb részüknek) más a távolsága a G hanghoz képest, mint pl. a H hanghoz képest. Ezért lesz más a G jón skála és a H fríg skála hangulata. Persze lesznek hangtávolságok, amelyek mindkét skálában is előfordulnak, de lesznek másik hangtávolságok, amelyek csak az egyikben.

Akkor miért fekvésenként szokták ezeket a skálákat bemutatni?

A kérdés jó, a válasz az, hogy azért, mert kezdetben így a legkönnyebb megtanulni. A gitár nyakán a hangok helyét nem könnyű látni. Úgy lehet a legkönnyebben átlátni a skálákat, ha egy skálafekvés legmélyebb pozíciójára rakjuk azt a bizonyos kitüntetett hangot. Ekkor erről a hangról indítjuk magát a skálát, így jól látjuk a többi hangnak a távolságát ehhez a hanghoz képest. Pl. ha a G hang van a legmélyebb helyen (E6 húr 3. bund), és onnan indítjuk a G jón skálát, akkor könnyen látjuk a G hanghoz képest a skála többi hangjának helyét, távolságát.

Persze, a G hang még egy rakás más helyen is megtalálható a gitár nyakán, és a végső cél az, hogy mindenhol megtaláld, és mindenhol lásd a skála többi hangját is hozzá képest. De ez kezdetben nehéz. Sokkal könnyebb, ha a G hang kerül a legmélyebb pozícióba, amikor a G jón skálát akarod játszani.

Ugyanígy, ha a H fríg skálát akarod játszani, akkor kezdetben a legkönnyebb, ha a H hang van a legmélyebb helyen egy fekvésben.

Lényeg tehát, hogy ha tudod mind a 7 fekvését a modális skáláknak, akkor az már kezdésnek jó. Utána viszont tudnod kell az akkordok felépítését, hogy tudjad, hogy melyik hang melyik akkordban szerepel, és így mikor melyik hangot tudjuk kitüntetett hangként kezelni. Legkönnyebb az akkord alaphangját kitüntetett hangként kezelni, de más hangok is lehetnek azok.

Gyúrd be tehát jól a modális skálafekvéseket, ez nyitja meg a kaput ahhoz, hogy felszabadult módon tudjad a saját zeneiségedet bemutatni.

Ha már itt tartunk, neked van kedvenc modális skálád? Írd meg hozzászólásban. Nekem pl. a fríg és a líd az.

Ha érdekel a skálák felhasználása, és szereted a blues, blues-rock zenét, nézd meg a Mágikus Blues Szóló Biblia tanfolyamomat, amelyben rengeteg szóló lecke, gyakorlat segítségével tanulhatod meg a skálák és hangok helyes használatát blues, blues-rock szólózásban.


Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 Gondolat “Tegyük rendbe a modális skálákat a gitáron!

  • Szépi

    Üdv!
    Nekem az lenne a kérdésem, hogy pl. dór skála az csak „A” lehet, vagy ahogy változik a hangnem úgy változnak a modális skálák?Itt olyanra gondolok , hogy „A” dúr hangnemben a „H” lesz-e a dór, „C#” a fríg és így tovább?
    Válaszát előre is köszönöm.

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Köszönöm, hogy írt!
      Bármelyik hangról kezdődhet bármelyik modális skála.
      Tehát úgy van, ahogyan írta, hogy pl. A-ban a H lesz a dór.
      Üdvözlettel:
      Csaba

  • Molo

    Mondjuk hogy értem, de mégse.
    Ha van egy C dúrom, és végigjátszom C-ről a teljes hangsort, kezdve mondjuk az E6 8. bundjánál, felfelé lépegetve, akkor vagy D-ig vagy F-ig jutok az E1 húron, attól függöen milyen „mintát” követek. Sőt, ha minden húron 3 hangot játszok, a H-n 2-t, akkor eleve a 7. bundról indítok, azaz H-val. Mégis végég C-dúrban maradok.
    Talán, ha egy konkrét műben gondolkodnék, akkor lenne jelentősége a „kitüntetett” hangnak. Mit látok rosszul?
    Azonkívűl még egy dalnál sem láttam más jelzést, csak x-moll vagy x-dúr. Jón, fríg stb. nem volt. Akkor mikor lesz ennek jelentősége?
    Tudomám, hogy valahol éles logika rejlik ebben, de nem bírok rátalálni.
    És nagyon köszönöm a tanácsot, oktatást, leckéket is!
    Kár, hogy messze vagyunk egymástól, heti egy személyes óra lehet, többet jelentene.

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Az, hogy milyen skálafelrakást követsz (húronként 3 hang), és honnan indítod a skálát, ebből a szempontból teljesen mindegy (pl. ha C dúr akkordra szólózol, akkor sem kell a szólódat a C hangról indítani). De ez csak a hangnem. Ez még nem mondja meg azt, hogy hogyan bánj a hangjaiddal. Nem mondja meg, hogy az egyes hangoknak milyen lesz a hangulatuk. Ezeket viszont megmondják a modális skálák.
      Tényleg az a legjobb tanácsom, hogy vegyél fel akár a mobiloddal egy hangot (pl. C-t) fél-egy percig, és játszd rá a C dúr skála hangjait. Majd vegyél fel egy másik hangot (pl. E-t), és ugyancsak játszd rá a C dúr skála hangjait. Gyökeres lesz az eltérés.
      Amúgy nem könnyű téma tényleg. Nekem is eltartott egy darabig míg megértettem. Szívesen tanítanálak személyesen is, csak hát a távolság…
      Köszi, hogy írtál!

      • Molo

        Oké, kösz! Igazából nem is tudom miért erölködök ezen, hiszen még a Blues iskoládon sem értem végig. Egyelőre örülök, ha moll pentatonokkal, blues skálákkal tisztába jövök.

  • Molo

    Ennek én már sokszor nekifutottam, de valahogy kivűl esik a logikámon, teljesen kínai.
    Ha adott egy G dúr skála, akkor hiába veszem a kezdő/kitüntetett hangot a skála bármely hangjából, az akkor is csak a G dúr maradt. Mindegy, hogy C-ről vagy Fisz-ről indítok. Persze értem én, hogy van ennek vmi logikája, hiszen minden zenész ezt mondja, de sajnos az én csekély értelmem fel nem fogja.
    Ráadásul ugyanannak a dúr skála menetnek más más kezdőhangról indított modálisa lehet dúr vagy moll jellegű vagy egyik sem (lokriszi). Nekem itt összecsaptak a hullámok a fejem felett.
    De neked köszönet, hogy mindent elkövetsz tudást verni a tanulók fejébe!

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Szia Molo!
      Ezt írtad: „Ha adott egy G dúr skála, akkor hiába veszem a kezdő/kitüntetett hangot a skála bármely hangjából, az akkor is csak a G dúr maradt.
      Mindegy, hogy C-ről vagy Fisz-ről indítok. ”
      Pont ez az, hogy nem! Ugyanis, ha te ezt a skálát a Fisz-re játszod rá, annak teljesen más lesz a hangulata, mintha a G-re, vagy a C-re játszod rá!
      Próbáld ki.
      Ez jelenti azt, hogy modális skála. Hiába ugyanazok a hangok. Ha más hanghoz képest halljuk ezeket a hangokat, akkor más lesz
      a hangulata a szólónak.