Sokan a skálákra mind egyfajta technikai gyakorlatokra gondolnak. Pedig ez csak a felszín, a skálák ennél jóval többek. Olvass tovább, hogy megérts a zenében betöltött megkerülhetetlen szerepüket.

A videó tartalma szövegesen

A benned rejlő zeneiség megmutatása

Ha bármilyen szinten gondoltál arra, hogy megmutasd a benned rejlő zeneiséget, akkor skálákra szükséged lesz. Lehet, hogy egy kedvenc számodat akarod feldolgozni. Akarsz bele rakni egy saját gitárszólót, vagy megváltoztatni az akkordjait. Lehet, hogy van egy kedvenc dalod, amit át akarsz rakni más stílusba (pl. tábortüzesből rockba vagy fordítva). Az is lehet, hogy van egy filmzenéd, amit eljátszanál gitáron, csak az éppen zongorán van, vagy vonósokkal játsszák eredetileg.
Vagy pedig egyenesen saját dalokat akarsz írni, saját akkordokkal és szólókkal.
Bármelyik eset is áll fenn, skálákra szükséged lesz.

A skálák legnagyobb téveszméje

Nagyon sokszor látom a neten, hogy a skálákra csak mint valami ujj – vagy pengetéses gyakorlatra gondolnak gitárosok. Magunk előtt van az a kép, ahogyan egy gitáros monoton módon játssza a skálákat fel és le, és közben halálra unja magát. Ráadásul, ennek az egésznek mintha nem sok köze lenne a valódi zenéléshez.
És tény, a skálákat a technika fejlesztésére remekül fel lehet használni. Sőt, szerintem még izgalmas módon is lehet skálázni, skálákat gyakorolni, de erről majd máskor.

Viszont ha a skálákat csak mint egy technikai gyakorlat látod, az olyan, mint a jéghegy csúcsa. A skálák valójában a zene legalapvetőbb építési egységei.

Bizonyára hallottad már, hogy a zenét sokszor egy nyelvhez hasonlítják. Szokták is mondani, hogy a „zene nyelve”. Egy nyelv megtanulásához két dolog kell leegyszerűsítve. Szavak és nyelvtan. A szavak kellenek, hogy el tudd mondani, hogy mit akarsz, és a nyelvtan kell, hogy ezt pontosítani tudjad. Ha van két szó, pl. „ma” és „gitár”, akkor ezt még pontosítani kell. Mást jelent, ha azt mondjuk, hogy „ma gitározom”, mintha azt, hogy „ma gitározni fogok” vagy „ma gitároztam”.

A zenében a skálák egyszerre jelentik mindkettőt, tehát a szavakat is, és a nyelvtant is. Egyszerre mondják meg, hogy mit játszhatsz, és hogy hogyan.
Nézzük akkor meg a skálák valódi hasznukat.

Akkordok felépítése

Az akkordok skálákból jönnek létre. És itt most akkordra ne csak úgy gondolj, mint a „tábortüzes” gitározás akkordjaira. Ha bluest, rockot vagy metalt játszol, akkor éppúgy akkordokat használsz. A kvint vagy kvintfogás („power chord” – ahogyan angolban mondják) valójában egy akkordnak a része. Sőt, akkordot nemcsak a ritmusgitár szerűen, de szólisztikusan is fel lehet használni. Tehát a gitárszólóidba is belerakhatsz akkordokat (ld. arpeggio-k, és sweep picking technika).

Ha tudod a skálákat, akkor nem csak fel tudod építeni ezeket az akkordokat, de meg is tudod színezni őket kedved szerint. Így egy tábortüzes dal akkordjait is izgalmasabbá tudod tenni, meg tudod változtatni a kedved szerint, vagy egy blues, rock vagy metal kíséretet is izgalmasabbá tudsz tenni.

Riffek létrehozása

Riffnek mondjuk a könnyűzenében a dalok visszatérő, azonnal felismerhető motívumait. Nem feltétlen a dallamokra, hanem a ritmusgitár által játszott részre gondolunk ilyenkor, de még akár a dallam is lehet riff, ha annyira jellegzetes és visszatérő.

Márpedig a riffek skálákból épülnek fel. Ha ismered a skálákat, akkor nemcsak, hogy meg tudod mondani, hogy egy riff hogyan épül fel, de ha kedved támad megváltoztatni, vagy rájátszani egy gitárszólót, azt is meg tudod tenni.

Mivel az akkordok is skálákból jönnek létre, ezért ha tudod a skálát, amiből a riff felépült, akkor azt is tudod, hogy milyen akkordokat tudnál rájátszani a riffre. Így pl. egy rock riffet át tudsz tenni „tábortüzes” stílusba, vagy éppen fordítva.

Ráadásul, ezerszer könnyebben meg tudod tanulni és meg tudod jegyezni a riffeket, ha van mihez kötnöd őket. Így a tanulásban és az emlékezésben is nagy segítséget jelentenek a skálák.

Saját gitárszólók, improvizációk

Ha saját szólókat vagy improvizációkat szeretnél csinálni, akkor a skálák megkerülhetetlenek. Ugyanis ezek is skálákból jönnek létre. Igen, vannak zenekarok, amelyek nem – vagy ritkán használnak skálákat (pl. Slayer) a szólóikban, de még az ő zenéjükben is előfordul azért skála itt-ott. Más stílusú zenekarok szólóiban pedig szinte biztos, hogy skálákkal fogsz találkozni.

Mint az előző pontokban látod, ha ismered a skálákat, akkor a dalok kíséretét fel tudod térképezni. Tudni fogod, hogy milyen akkordokból jön létre a kíséret, vagy a gitárriff milyen skálából jön létre. Ezek után pedig rá fogsz tudni játszani egy saját szólót vagy improvizációt.

A skálák tanulásának első lépése

Ha ezek után úgy döntesz, hogy elkezded a skálák tanulását, az egy remek döntés! Adok is egy tippet, hogy mivel kezd! Szerintem a pentaton skálával. Nemcsak, hogy ennek a skálának vannak a legkönnyebben megjegyezhető formái, de az ujjak lerakása szempontjából is ez a legkönnyebb skála. És meg kellene tanulnod a teljes gitár nyakán. Ez nem könnyű feladat! Apránként csináld, türelmesen.

Ne vegye a kedved, ha még nem érted, hogy hogyan jönnek létre a skálákból az akkordok, riffek, szólók, stb. Ezeket később fokozatosan meg tudod tanulni. De ha nem tudod magukat a skálaformákat, akkor a többit sem fogod érteni. Tehát az első lépés a skálaformák megtanulása. Utána majd jöhet a többi.

Itt van az a lecke, amiben megtalálod a pentaton skála összes fekvését végig a gitár nyakán. Pentaton skála fekvései.

Ha pedig szereted a blues stílust, és segítségre van szükséged abban, hogy hogyan tanuld meg a skálákat blueshoz, hogyan fogsz tudni velük stílusosan szólózni a különböző akkordokra, és mindezt rengeteg szólópéldával és technikával bemutatva lépésről-lépésre, akkor nézd meg a Mágikus Blues Szóló Biblia tanfolyamot.