A youtube-on bukkantam rá Troy Grady csatornájára, amelyben bemutatja azokat a mozdulatokat, amelyekkel a gyors pengetés létrejön a gitáron. Ha te is szereted a húr-füstölő gyors gitárszólókat, ha szereted a gyors pengetés zakatolását, akkor Troy videói segíteni fognak. Olvass tovább.
Troy videóiban egyrészt szó esik magáról a technikáról. Másrészt ezeket a technikákat híres gitárosok játékán keresztül mutatja be. A videók angol nyelvűek, de rengeteg animáció van benne, így csak nézni is megéri őket. Itt van az egyik, amiben azt a négy mozgásfajtát mutatja be, ami a pengetésben szerepet játszik:
Ebben a másik videóban pedig Yngwie pengetés technikáját mutatja be.
A videó bemutatja:
– Yngwie pengetés technikáját, amely során lefelé dönti a pengetőjét
– amikor a magasról megy a mélyek felé, akkor a fogó kezével csinál egy visszapengetést (pull-off), ha az utolsó pengetés lepengetés lenne,
– Yngwie páros számú pengetéses csoportokat hoz létre. Így az első pengetés lepengetés lesz, az utolsó felpengetés.
Yngwie technikával még több videója is foglalkozik, de rengeteg más híres gitáros is „terítékre kerül”.
Itt a link a youtube oldalra: Troy Grady
A videókból az a nagy tanulság számomra, hogy a nagy gitárosok mennyire a saját képességeiknek megfelelően választják ki a technikákat. Pl. Yngwie gyors technikája teljesen más, mint pl. MAB technikája. Más mozdulattal váltják a húrt, másképpen rakják fel a hangokat a skálákban (más kiosztással), stb.
Szia Csaba!
Találkoztál már olyan jelenséggel,hogy valaki gyorsabb tempóban biztonságosabban tud játszani,mint bizonyos lassabb tempókban?
Mostanában kezdtem ezt jobban megfigyelni,110-115 BPM-ig a tizenhatodos improvizációk elég jól mennek, felette,kb. 140-ig nagyon bizonytalan a pengetés,és 140-től felfelé a már begyakorolt figurák jól mennek,akár a 180-200 BPM is gördülékenyebb,mint pl.a 125.
(Minden hangot kipengetve) Néhány éve kezdtem ráérezni a gyorsabb játékra,tény,hogy ezeket a gyorsabb tempókat gyakoroltam jóval többet.
Azt hiszem a köztes tempókat megoldottam korábban úgy,hogy nem minden hangot pengettem ki.Én leginkább improvizálok a szólóimban,nem nagyon tanultam leírt dolgokat.80-100- max 110 BPM -es alapokra gyakoroltam,tizenhatodokat,harminckettedeket játszottam,ez kényelmes volt. Az utóbbi időben flamenco jellegű improvizációkat kezdtem gyakorolni ilyen tempókban ,akusztikus gitárral is,és ennél a stílusnál jobban szól szerintem,ha lehetőleg minden hangot kipengetek.
Ez azért lehet,mert nem gyakoroltam ezeket a tempókat,vagy tényleg könnyebb gyorsabban játszani?
Szia Miki!
Köszi, hogy írtál, és igen, teljesen találkoztam a jelenséggel. Nekem kb. olyan 100 körül volt ilyen egy időben.
Lassabb ment, gyorsabb ment, az az „akkori) középtempó nem. Szerintem a lassú gyakorlás segített. Azt gondolom, hogy
általánosságban, ha valami bizonytalanság van a játékunkban, akkor nincs mese, le kell lassítani.
Ettől még persze lehet gyors tempóban is gyakorolni, de a gyakorlás egy része legyen lassú tempóban.
Tehát nem, nem hinném, hogy gyors tempóban könnyebb, hanem minden tempóban megvan a maga nehézsége. Gondolj csak bele,
mennyivel más (és helyenként nehezebb) egy lassú blues játszani, amikor minden hangnak szépen és precízen kell szólnia
(minden nyújtásnak, vibratonak, stb) mint ugyanazt a dallamot kicsit gyorsabban eljátszani.
Más mozdulatokat kell megtanulnunk különböző tempókban szerintem.
Köszönöm a válaszodat! Ezek szerint nem csak nálam jelentkezett ez a dolog. Azzal próbálkozom,hogy abból a tempóból ami megy 5 BPM ugrásokkal megyek feljebb. Nem igazán javul a helyzet,lehet,hogy sok az 5 BPM,inkább egyesével kellene emelni a tempót?
Szerintem ötössével menni teljesen jó. Inkább ott lehet a probléma, hogy honnan indulsz, és mennyit gyakorolsz egy adott tempón. Azt javaslom, hogy tényleg arról a tempóról kezd, ami teljesen biztos. Ez nagyon fontos. Sőt, még alá is mehetnél. Most nem a gyorsaság a cél, hanem a biztos mozdulat megtalálása. A másik az, hogy ehhez türelem kell. Ha most fogtál neki, akkor még nem is lehet, hogy javuljon. Ehhez kell minimum pár hét. Tehát szerintem legyél türelmes, csináljad, és kezd az elejéről, és pár hét múlva látni fogod, hogy biztosabbak lettek a mozdulataid.
Sajnos nem most,kb. fél évvel ezelőtt kezdtem ezzel foglalkozni. Mostanában gondolkodtam el azon komolyabban,miért nem érzek fejlődést. A fő baj az lehet,hogy gyakoroltam olyan tempókban is,ami még nem nagyon ment. Úgy tűnt néha,hogy a lassabb tempók is bizonytalanabbak lettek,talán pont ettől. Most megpróbálom ésszel csinálni. Jobban figyelek a „jelekre”,tegnap pl. egy nagyon érdekes dolgot vettem észre. 60-65 BPM-ben a tizenhatodos triolák elég biztosan mentek,de ha szünetből indítottam,bejött az a bizonytalanság az elején amit a nagyobb,bizonytalanabb tempóknál végig érzékelek.Folyamatában aztán már ment gördülékenyen minden variáció. Úgy tűnik erre külön figyelve egy nap is elég volt,hogy kijavítsam.Ez azért lehetett,mert az indítást ilyen rosszul gyakoroltam be,és ez rögzült? Megfogadom a tanácsodat a lassítással kapcsolatban.:)
Igen, az nagyon fontos, hogy odafigyelj a jelekre, tehát, hogy mikor bizonytalanodik el a pengetésed, stb. Az is egy jó megfigyelés, hogy szünetből nehezebb indítani, mint folyamatosan játszani. Megéri azt is gyakorolni biztos tempó mellet. Igen, ezekhez a részletekhez le kell lassulni, nincs más. De ha az ember jól gyakorol, akkor a fejlődés is viszonylag gyors, mint ahogyan te is mondtad, hogy egy részegységre figyelve 1 nap is sokat számított.
Hajrá, sok sikert! 🙂
Szia Csaba ! Köszi a videót , nagyon tanulságos pengetési technikákat lehetett látni eszméletlen sebességgel . Amúgy is Yngwie Malmsteem az egyik kedvenc virtuóz gitárosom . Köszi még egyszer a leckét majd próbálkozom a 45 fokban döntött pengetéssel . Szia . Gábor voltam Szombathelyről
Szia Gábor,
köszi, örülök, hogy tetszett. Nekem is Yngwie az egyik legnagyobb kedvencem.
Remélem nem leszek unalmas,visszatérek még kicsit a témához,szeretném megosztani az új tapasztalatomat.Lehet,hogy másnak is lehet tanulságos,de lehet,hogy teljesen egyedi a dolog. Gyakorlatilag egyik napról a másikra megjöttek a köztes tempók ,azt hiszem ráéreztem a dologra.Vagyis még nem az igazi,folyamatosan pengetve max 1-2 percig ment ,de gyakran csak fél percig,utána bejön a régi probléma,lazítani kell a kezemet,vállamat,és utána megint megy. Az tűnt fel,hogy néha megy,és néha nem,figyeltem mi lehet az oka. Korábban is volt olyan pillanat,hogy összejött egy rövidebb futam,de inkább nem. Annyi az egész,hogy amikor nem ment akkor megfeszítettem,feljebb húztam a vállamat,így a befeszült izmokkal már nem ment a játék. Gyorsabb tempónál ez nem annyira zavaró,valószínűleg így szoktam meg, Amint előre engedem,ellazítom a vállamat,(talán a felkaromat is lazítom) simán mennek a 120-tól 140-ig tempók. Nem is igazán az alkaromhoz ,csuklómhoz volt köze a hibának,sosem gondoltam volna ezt. A vállizmaim nyomásra fájnak,ezt éreztem is,hogy ott vannak feszültségek,számítógépezéstől is,pl. ezért kezdtem átszokni a bal kezes egerezésre. Nagyon összetett dolog ez a gitározás.Kár,hogy erre nem korábban jöttem rá,de így sem volt egyszerű,hogy már vagy fél éve próbáltam rájönni a módszerre. Ezért lehetett az,hogy a lassú gyakorlás sem igazán segített,egy bizonyos tempónál volt egy „gát”, ezek szerint ezt saját magam okoztam. Most inkább a lazaságra koncentrálok,mint a gitározásra,és ha ez
sikerül,akkor a gitározás szinte „magától megy”.
Ezt a véletlent,miután ezt megírtam,megnéztem ezt a videódat,ahol pontosan erről a hibáról van szó amit én is elkövettem: https://www.youtube.com/watch?v=-NuIy40_hzI
A „durva” az,hogy több nagy nevű gitáros is tanított régebben egy zeneiskolában,és ilyen dolgokról egyáltalán nem volt szó,nem is foglalkoztak ilyesmivel. Pedig a technikai hibák kijavításával kellene szerintem kezdeni az oktatást. Ezt nem tanítják a leendő zenetanároknak? Ha egyáltalán értenek hozzá, aki a őket oktatja az ismert intézményekben,ezt is simán el tudom képzelni.(Több volt gitártanárom is köztük van.:))
Köszi, hogy írtál Miki, dehogy unalmas! Örülök, hogy írsz! 🙂
Igen, a kezek (váll, kar, csukló) laza tartása kiemelt fontosságú a gitározásban. Ami – ahogyan írtad is – egy nagyon összetett dolog.
Pont ezért is van az, hogy diákjaim mozdulatait nagyon alaposan megfigyelem, és szólok egyből, ha valami nem stimmel.
Igen, sajnos tudom, hogy a gitározás technikája nem mindenhol kapja meg a kellő hangsúlyt és körültekintést. Ami kár, hiszen a gitár olyan hangszer, hogy egy adott szint felé nem lehet jutni helytelen technikával.
Köszi a visszajelzést! 🙂