Szerinted hogyan lehet az, hogy egyesek viszonylag gyorsan megtanulnak gitározni, míg másoknak rengeteg idejükbe, és küszködésbe kerül, míg elérik a gitározással kapcsolatos céljaikat, már ha elérik egyáltalán?

Elég sokat gondolkoztam, és gondolkozom mind a mai napig ezen. Több, mint 20 éve gitározom, és voltak olyan periódusaim, amikor szinte alig fejlődtem valamit napi több órás gyakorlás mellett. És persze olyan időszakom is volt és van, amikor érzem, hogy fejlődök. Neked ismerős ez a helyzet? Vajon mi okozhatja a különbséget?

Szerintem a gyakorlás minősége. Nem pedig a mennyisége, ahogyan sokszor gondolnánk. Ismered a mondást: ismétlés a tudás anyja. Sajnos, a gitározásra ez nem igaz. Illetve úgy igaz, hogy a jó ismétlés a tudás anyja. Ugyanis nem mindegy, hogy jól gyakorolsz vagy rosszul. Hogy a jót ismétled meg 1000-szer, vagy a rosszat betonozod be magadba. Mert a rosszul berögzült mozdulatokból, szokásokból nem lesz jó! Sok gyakorlással pláne nem! Csak egyre rosszabb lesz…

Tudod, van egy trópusi növény, a maniókagyökér. Ezt a gyökeret előszeretettel fogyasztják, pedig életveszélyes. Ugyanis ciánt tartalmat, és nem megfelelően elkészítve mérgezést, és akár halált is okozhat. A megfelelő tudás birtokában azonban fogyasztható. A gitározással is valami hasonló a helyzet. A rosszul rögzült mozdulatok, rossz beidegződések nem okoznak mérgezést. Viszont az idődet pocsékolják, és az önbizalmadat rombolják.

Mivel gitároktatással foglalkozom, fontosnak tartom, hogy foglalkozzam a tanulás folyamatával. Azzal, hogy minél jobban megértsem, hogy hogyan tanulunk, hogyan fejlődünk. Hiszen ezt a tudást felhasználva a diákjaim is egyre gyorsabban fognak fejlődni. És persze én is szeretnék egyre jobb gitáros lenni.

Olvastam tanulással kapcsolatos könyveket, hallgattam cd-ket, és így ismerkedtem meg azzal, hogy hogyan lehet egy berögzült szokást megváltoztatni. Tegyük fel, hogy van egy olyan rossz szokásod, amitől szeretnél megszabadulni. Hogy alakult ez ki? Úgy, hogy megtanultad, és megismételted sokszor! És már benne van az idegrendszeredben. Így ez a rossz beidegződés, „program” fog lefutni újra és újra.

Mit tudsz tenni egy ilyen rossz szokással? Mivel már egy kialakult idegrendszeri „programról” beszélünk, ezt megváltoztatni, „jóvá” tenni nem lehet. Egy dolgot lehet: megtörni.

Mi ennek a módja? Egyrészt vissza kell menni az alapokhoz. Ez egy nagyon nehéz lépés, sokunknak nem sikerül. Ugyanis mindannyiunkban benne van az, hogy ha valamivel sokat foglalkoztunk, akkor arról nem szívesen mondunk le. Nehezünkre esik beismerni, hogy a fáradtságos munka, amit elvégeztünk, nem vezetett a céljaink felé. Pl: ha sokat gyakoroltuk a pengetést (csak éppen rosszul), akkor nem szívesen megyünk vissza nullára. Inkább azt mondjuk, hogy „ha eddig jó volt, biztos jó lesz ez után is, csak még többet kell gyakorolnom”. Sajnos, ez sokszor zsákutca. Ahogy előbb írtam,  a rosszból nem lesz jó.

Angolul hallottam egy mondást, kb. ilyesmi lehet lefordítva, hogy: „Mindegy, mióta jársz a rossz úton, fordulj vissza.” Pont erre a helyzetre való.

Másrészt sokszor segít, ha azt a bizonyos dolgot megnézed más kontextusban, összefüggésben is. Pl. ha az akkordokat akarod gyakorolni ritmusjáték közben, akkor nézd meg az akkordokat akkordbontás közben is. Vagy, ha a belső húrváltást akarod gyakorolni pengetés közben, nézz meg több különféle motívumot, amiben belső húrváltás van, stb.

Ez alatt a 20 év alatt számtalan ilyen zsákutcából fordultam vissza a gitáron való tanulásom során, hol könnyebben, hol nehezebben. De visszanézve mindig azt látom, hogy megérte visszafordulni, és megtanulni a dolgokat jól (így manapság már sokkal könnyebben fordulok vissza, ha észreveszem, hogy valami nem stimmel).

Erre biztatlak téged is! Merj változtatni, ha észreveszed, hogy valami nem megy jól.

Még valami: ebben a helyzetben egy súlyos hibát szoktunk elkövetni. Azt feltételezzük, hogy ha valamivel szenvedünk hosszú ideig (pl: az akkordok nem mennek hónapokon-éveken át, vagy a pengetés nem megy évekig), akkor ha áttérünk a jó módszerre, azzal is ennyi időbe fog kerülni, míg megtanulunk játszani. A rossz tapasztalatok alapján a jóról is ugyanazt feltételezzük, pl.: „ha eddig 2 évig gyakoroltam az akkordokat, és nem mennek valami jól, akkor ha áttérnék egy jó módszerre, azzal is 2 évembe kerülne, míg eljutnék erre a szintre”.

Ez nem így van! Pont azért nem mennek sokszor a dolgok hosszabb ideig, mert nem jó a módszer, amivel gyakoroljuk! Ne kövesd el azt a hibát, hogy a rossz tapasztalatok miatt bele sem vágsz egy másféle gyakorlásba, mert arról is rosszat feltételezel!

Ha áttérünk a jó módszerre, gyakorlásra, akkor sokkal gyorsabbá válik a fejlődés, így jóval rövidebb idő alatt jutunk számottevő eredményre. Nem mellesleg pedig jóval élvezetesebbé válik a gitározás.

Ha egy garantáltan jó módszerrel akarod fejleszteni a tudásodat, itt egy lehetőség: Gitároktatás felnőtteknek könnyűzenei stílusokban