Yngwie Malmsteen: Far beyond the sun


 

Yngwie egyik legismertebb dala következzen most, amelyet az első lemezén adott ki 1984-ben (ekkor volt 21 éves). Ez a nóta tökéletes rálátást ad az általa leggyakrabban használt motívumokra, skálákra, megoldásokra.  Ilyen a villámgyors pengetés és sweep picking kombinálása, a széles vibrato, a dallamos játék és a gyorsabb részek variálása, és persze kedvenc skálája, a harmonikus moll.

Szólóban nagyon gyakran ennek az V. fokát alkalmazza, vagyis, pl . ha A harmonikus mollban vagyunk, akkor ennek V. foka az E, és ez szól a basszusban, kíséretben, ennek van olyan sötét hangulata. Itt is megfigyelheted ezt, 2.45-kor kezdődő szólóban is ezt a fokot használja három különböző hangnemben is. Elsőnek C van a basszusban, vagyis F harmonikus moll az „anyaskála”, majd hangnemet vált (D kerül a basszusba, A harmonikus moll), majd megint hangnemváltás (G kerül a basszusba-C harmonikus moll). Ezt a komor, démoni hangulatú, hisztérikus szólót nagyon jól oldja egy dallamosabb (részben) pentaton motívummal (4.02-től), majd visszatér a főtéma egy része. (Amennyiben érdekelnek ezek a zeneelméleti dolgok, a másik honlapomon részletes magyarázatot találsz, klikk ide: szólózás és riffelés blues, rock és metal stílusban.)

Yngwie zenéje valódi tárháza az ötleteknek, motívumoknak, és ezek összefűzésének, ha érdekel a gyors gitárzene, mindenképpen ajánlom, hogy ismerkedj meg a számaival közelebbről.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük