Gitároznijó.hu

Posts Tagged ‘improvizáció’

A videó első felében Gutrie arról beszél, hogy mennyire fontos ahhoz, hogy valaki képzett zenész legyen, hogy ne csak skálázzon fel-le a gitár nyakán, hanem megjegyezze, megtanulja a skála minden egyes hangjának a hangulatát, hangzásvilágát a kísérethez képest. Hiszen a skála minden hangja másképpen szól arra az akkordra, ami a kíséretben szerepel.

 

A videó második felében azt mutatja be, hogy a pentaton hangzástól hogyan lehet eljutni fokozatosan a dór skálára jellemző hangzásig. (Ha érdekelnek a skálák, a másik honlapomon találsz segítséget.) A dór skálát a gitár felépítése miatt könnyebb gyorsan játszani, “darálni”, mint a pentatont, a húronként három hangos kiosztásban. Guthrie viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a kettő ne különüljön el, ne az legyen, hogy egyszer a gitáros pentatonban játszik, aztán átvált “daráló” üzemmódba a dór skálához, hanem a kettő olvadjon egybe, és fokozatosan kerüljön egyre előrébb a dór skála hangzásvilága.

 

Az első példa még pentaton, aztán egyre “dórosabb” lesz.

 

A negyedik példát leírtam tabba, itt találod. A ritmikai kiosztással nem vacakoltam annyit, itt-ott nem pontos (nehéz minden kis frazírt pontosan visszaadni), de improvizatív műfaj lévén, ez nem is annyira fontos.

 

 

Készítettem egy hangfájt is, egy A dúr 9-es szól, itt-ott kis díszítéssel, próbáld meg rájátszani a motívum egyes részeit, vagy az egészet, vagy ezekből a hangokból mást, vagy teljesen mást.

 

Emailben kaptam egy olyan kérdést a napokban, hogy milyen képességek kellenek az improvizációhoz. Gondoltam, a választ ide is leírom. Elöljáróban annyit, hogy az improvizáció magas szinten talán a legnehezebb dolog, mert sok zenei képesség szükséges hozzá. Ráadásul ezen képességek együttes kombinációja szükséges, vagyis egy időben egy jól improvizáló gitáros jó néhány képességét használja fel egyszerre. Ez benne talán a legnehezebb dolog.

 

Tehát, ha Te is szeretnél improvizálni a gitáron, akkor ezekre a zenei képességekre biztosan szükséged lesz:

-hangszerismeret (skálák, akkordok, hangok a gitár nyakán)
-jó hallás (hallásfejlesztés)
-technikai tudás (pengetési módok, sweep picking,  legato, tapping, ízlés szerint)
-ritmikai jártasság (ritmikai jártasság fejlesztése: negyed-nyolcad-tizenhatod, triola, nagy triola, szünetek, különleges osztások:kvintola, septola, páratlan ritmikák: 5/4, stb)
-frazírozás (nyújtás, slide, stb).
-zeneelmélet

 

Vagyis nagyjából minden kell hozzá, amit gitáron gyakorolni lehet. Magas szinten ezért olyan nehéz. Persze valahol el kell kezdeni, és a kezdéshez ezeket egyáltalán nem kell mind tudni. Ha szeretnél improvizálni, kezdj neki azokkal a képességekkel, amikkel rendelkezel, és majd menet közben megszerzed a többit.

Ebben a videóban Scott Henderson mutat be pár dolgot a pentaton skálával kapcsolatban. Az improvizáció a nóta elején H pentatonban van (zenében a H-t angolul B-nek mondják). 1:16-nál bemutatja a szimpla H pentatont (1. fekvést). Majd 1:40-nél ugyanez a forma van, csak C#-ről indítva.  Majd 2:12-nél ugyanez, csak F#-ről. Az oka az, hogy mindhárom pentaton skála az A dúr hangnemből származik. Így ezeket megfelelő környezetben kombinálni is lehet. (Ha érdekelnek a pentaton skála fekvései, illetve felhasználása, keresd fel a másik honlapomat.)

2:32-nél bemutatja szépen sorban, hogy a három pentaton skála hogyan hangzik ugyan arra a H alapú kiséretre. Tipp: ha már az 1. fekvés megy mindhárom pentaton skálában, keresd ki mindhárom pentaton hangjait ugyanabban a fekvésben! Ott kezdődik a varázslat, amikor nem kell ugrálnod a gitár nyakán, hanem ugyanott váltogatod a különböző pentaton skálákat.

Kb. 3:50-nél arról kezdenek beszélni, hogy hogyan lehet színesebbé tenni a szólót azzal, hogy nem a szokványos számú hangot rakunk be egy motívumba. Pl. ha a zene nyolcados vagy tizenhatodos lüktetésű, akkor egy 4 hangos motívum alapból jól fog rá szólni. De mi van akkor ha egy motívum 5 vagy 7 hangot tartalmaz? Ilyenkor “eltolódik” a motívum kezdése az alap ritmikához képest, és ezáltal sokkal izgalmasabb, változatosabb lesz a szóló. Scott egy 7 hangos motívumokat mutat be, amik “forgolódnak” az alap lüktetésre. 7:48-nál egy háromhangos motívumot bolondít meg azzal, hogy az egyik hangot megismétli, így a motívum eltolódik az alaphoz képest.

Kb. 8:30-tól a tremolókar használatát mutatja be, mondja, hogy a slide gitár hangját szereti, és azt próbálja a tremolóval utánozni.

Remélem, találsz számodra hasznos ötletet, gondolatot ebben a videóban, nekem az egyik kedvencem Scott játéka a rock-fusion műfajban, mindig szívesen nézem/hallgatom.

Ebben a videóban betekintést nyerhetünk Scott Henderson tremolókaros technikájába. Scott egy rendkívül képzett és sokoldalú blues-jazz-fusion-funky-rock-stb gitáros, szóval sokféle stílust vegyít a játékában. Szólóban is alkot, de pl. híres formációja volt a Tribal Tech nevű zenekar. A hangok színezéséhez sokszor használja a tremolókart, ha szereted az amolyan “Steve Vai-féle” tremolós őrületeket, akkor nagyon melegen tudom ajánlani Scott valamelyik albumát (pl. a Tribal Techtől a Rocket Science-t.)

Nézzünk egy durvulatot Shawn Lanetől. Itt a szűkített skála használatát, hangzását mutatja be. Ez a skála remekül használható feszült hangzásvilág létrehozására, ha feszültséget akarsz teremteni szólódban, akkor egy jó választás. Arra is remekül felhasználható, hogy ún. “outside” módon használd, ez azt jelenti, hogy az eredeti skálából/hangnemből kimozdulva más hangokat is belecsempéssz a szólóba (ezt is bemutatja itt Shawn). Ebben a videóban van, amikor legatot használ, aztán bemutatja úgy is, hogy minden hangot kipenget, csinál húr-kihagyásos motívumot (vagyis, amikor nem a szomszédos húrokon játszik – string skipping), különböző hangcsoportokat képez (6 hang a szűkített skálából, utána 9 -ezáltal még változatosabb lesz a játéka). Jazz-rock-fúziós műfajoktól a keményebbekig egyaránt felhasználható ez a skála.