Könnyűt vagy nehezet érdemes gyakorolni? + 3 félreértés a témával kapcsolatban 2


Ha megtalálod a megfelelő gyakorolni valót a gitár tanulás során, az gigászi különbséget jelent a fejlődésed szempontjából. De vajon mit jelent a megfelelő gyakorolni való? Valami olyan dolog, ami könnyű, vagy éppen az ellenkezője, olyan, ami nehéz? A bejegyzésből kiderül, olvass tovább!

A videó tartalma szövegesen is:

Milyen nehézségű leckét, anyagot gyakorolj a gitáron?

1. félreértés: teher alatt nő a pálma?

Sokan úgy gondolják, hogy a “teher alatt nő a pálma” mondás a gitáron való gyakorlásra is vonatkozik. Úgy gondolják, hogy ha valami jó nehéz, magasan a jelenlegi szintjük felett van, az jó, mert kihívást jelent. És persze valóban jó dolog motivációt találni, de szerintem ezt nem a túl nehéz gyakorlásban kell megpróbálni felfedezni. Miért?

Azért, mert ha valami jóval a jelenlegi szinted felett van, akkor az a valószínű, hogy rengeteg rossz beidegződést fogsz szerezni a tanulási folyamat során. Gondolj csak bele. A gitározáshoz zenei képességek garmadája szükséges. Kell tudni pengetéses technikákat, szóló technikákat (nyújtás, vibrato), skálaformákat, sok-sok ritmusképletet, az ujjaidnak kell tudni nyújtózni (nehéz fogásokat lefogni), és mindezt ráadásul laza, könnyed kézzel.

Ha valami jóval nehezebb, mint a jelenlegi szinted, akkor szinte képtelenség erre a sok dologra egyszerre figyelned. Lehet, hogy le tudod fogni azt a nehéz fogást, de közben már nem tudsz figyelni a kezedben lévő feszültségre, és ezért görcsös és lassú lesz a mozdulat. Vagy lehet, hogy megcsinálod azt a nehéz nyújtást, de közben már nem tudsz a ritmikára is figyelni.

Sőt, még az is lehet, hogy valahogyan le tudod játszani ezt a nehéz dolgot (mondjuk egy itárszólót), de közben annyi rossz beidegződést tanítottál meg a kezednek, hogy innen már nem fogsz tudni továbblépni, és megrekedsz egy szinten.

Tehát bármilyen zenei készségedet is akarod fejleszteni (akkordok, ritmusok, pengetés, szólótechnikák, skálák, stb) szerintem a legjobb, ha a legkönnyebbel kezded, és nagyon kis lépésenként, mindig csak egy picivel a jelenlegi szinted felett lévő dolgot gyakorolsz. Így a legvalószínűbb, hogy a jó mozdulatokat fogod gyakorolni, és hogy elkerülöd a rossz beidegződéseket.

2. félreértés: Megérteni vagy lejátszani

A második félreértés abból jön, hogy sokan összekeverik azt, hogy egy feladatot, mozdulatot megértenek azzal, hogy le is tudják-e játszani azt magas szinten, könnyed mozdulatokkal, ha kell gyors tempóban. A kettő között ugyanis ég-és-föld a különbség. Nézzünk egy példát. Kezdő diákjaimnak mindig szoktam mutatni egyhúros pengetéses gyakorlatot. Ebben a leckében végig ugyan azon az egy húron pengetünk. Lefogunk egy hangot, majd utána pengetünk 3 üres húrt. Így egy négyes csoport jön létre (a fogott hang majd a 3 üres húr; a pengetés váltott, le-fel-le-fel). Majd lefogjuk a skála egy következő hangját, utána megint jön a 3 üres húr, és így tovább.

Ezt megérteni nagyon egyszerű. Mindenki megérti kb. 10 másodperc alatt. De lejátszani? Ha azt vesszük, hogy profi zenekarok és gitárosok ilyen motívumokat 180-as vagy 200-as tempóban játszanak (tizenhatodokat; állítsd a metronómodat ilyen tempóra, és pengess 4 hangot minden ütésre), akkor láthatod, hogy ez minden, csak nem könnyű. Ennek a kigyakorlása sok-sok hónap (ha jól gyakorolsz, és ha a kezed már jó állapotban van), de akár évek is lehetnek. Pedig megérteni a feladatot 10 másodperc volt. (Csak pár zenekar, gitáros, akik ilyen motívumot felhasználnak a zenéjükben: Metallica, Iron Maiden, ACDC, Satriani, Testament, és kb. a végtelenségig lehetne a rock-metal példákat hozni.)

Nem vezet magas tudáshoz, ha megérted az adott leckét, lejátszod egyszer vagy kétszer (vagy egy hétig vagy kettőig – ez a gitározásban kb. semmi), és már továbbmész, mondván, hogy “ezt már tudom, nézzünk valami mást”.

Megérteni és lejátszani nem ugyan az. A gitározásban csak az számít, hogy mit tudsz magas szinten, szép hangképzéssel, adott esetben gyors tempóban lejátszani. Ha egy adott dolgot még nem gyakoroltál sokat, akkor még nem is használna, ha továbblépnél egy következő feladatra. És ezzel el is érkeztünk a 3. félreértéshez.

3. félreértés: könnyű vagy nagyon könnyű?

Ha valami könnyű egy gitáros számára, akkor már sokszor lép is tovább a következő feladatra. Pedig sajnos a könnyű szint nem elég. Így a továbblépés nagy hiba. Az kell, hogy egy adott mozdulat nagyon könnyű legyen számodra. Hogy már annyira könnyű legyen, hogy gondolkoznod se kelljen rajta, hogy teljesen beépüljön az izmaidba és az idegrendszeredbe, hogy álmodból felkelve meg tudd csinálni. Miért?

Mert ekkor tudsz erre a mozdulatra számítani, ekkor tudod beépíteni a saját játékodba, és ekkor fogod tudni felismerni azt más játékában. Egy példa a saját játékomból: vannak skálaformák, amelyeket több, mint 20 éve már ismerek és gyakorlok. Mégis minden nap gyakorlom őket most is. Miért? Pont azért, amit előbb olvashattál. Mert pontosan tudom, hogy csak akkor tudok ezekre a skálaformákra számítani, ha már gondolkoznom se kell rajtuk.

Csináld ezt te is! Van erre az angolban egy nagyon jó szó: to master. Tehát hogy annyira begyakorolni valamit, hogy már szinte magától menjen a mozdulat. És ez nem az a szint, ami könnyű. Ha valami könnyű, akkor arra azért még figyelni kell. Ez még a könnyű szinttől is elmélyültebb szint. És pont ez kell a magas szintű gitártudáshoz.

Vagyis, ha valami már könnyű számodra, az remek! De ez távolról sem jelenti azt, hogy már ne kellene tovább gyakorolnod azt az adott dolgot. Sőt! Pont, hogy gyakorold még! Így fogsz magabiztos gitártudásra szert tenni!

Végére két kérdés az eddigiekkel kapcsolatban: volt már úgy, hogy felismertél egy rossz beidegződésedet? Másik kérdés: volt már olyan dolog, amit annyira begyakoroltál, hogy már figyelni se kell rá? Írd meg hozzászólásban, kíváncsi vagyok!


Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 Gondolat “Könnyűt vagy nehezet érdemes gyakorolni? + 3 félreértés a témával kapcsolatban

  • Molnár Richárd

    Szia Csabi!
    Továbbra is nagy érdeklődéssel olvasom és alkamazom a tanácsaidat. Eddig abszolút működik.!!!!
    Azért is hálás vagyok érte, mert 60 évesen kevesebb időtér áll előttem, mintha 10-20 éves lennék. Így fontos számomra, hogy ne rosszul és ne hibásan tanuljam meg a zenélést. Mert igen, zenélni szeretnék, nemcsak csapkodni a húrokat.
    Bár csak 4 hónapja kaptam a gitárt, és mindjárt elkezdtem gyakorolni egy gitáriskola könyv alapján, amit a gitárhoz kaptam, mégis észrevettem, hogy nagyon tudatosan kell küzdenem a gitárnyak markolása ellen. De szerintem szerencsére időben megnéztem az ezzel kapcsolatos videódat.
    Ennyi idő alatt sajnos nem volt még olyan mozdulat, amit annyira begyakoroltam volna, hogy nem kell figyelnem rá. De úton vagyok affelé, például a jobb kéz pengeteskor már nagyon keveset kell keresgélnem a húrokat a pengetővel.
    Köszönöm az emileket és a videókat.!!!!!!!

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Szia Richárd,
      köszönöm, hogy írtál, és örülök, hogy hasznodra válnak a videóim!
      Persze, 4 hónap a gitározásban nem nagy idő, így természetes, ha még nem rögzültek nagyon mélyen a dolgok, ezzel nincs is baj.
      Lényeg, hogy csinálod, figyelsz ezekre az elvekre, és akkor fogsz tudni továbbfejlődni.
      Én még nem 4 hónap, de 4 év tanulás után is bőven mellépengettem, mivel nem ismertem ezeket a gyakorlási módszereket.
      Szóval szerintem szépen haladsz.
      Így tovább!