Improvizációs motívumok gitáron 2


Ez a bejegyzés az improvizációval foglalkozó három lecke közül az első, amelyben az improvizációs motívumok fontosságáról, tanulásukról lesz szó. A leckében példákat is találsz. Olvass tovább!

A videó tartalma szövegesen is:

Ez a lecke akkor lesz hasznos számodra, ha érdekel az improvizáció, de úgy érzed, hogy megakadtál egy szinten, nem tudod, hogy merre is kellene menned, vagy ha most vágsz bele, és tudni szeretnéd, hogy mit kellene gyakorolnod.

Véleményem szerint az improvizációhoz 3 nagy területet kell fejlesztened a gitáron.

  • Tudnod kell motívumokat, figurákat. Erről szól ez a lecke.
  • Tudnod kell a figurákat sorba fűznöd.
  • Tudnod kell a zeneelméletet. Tudod kell, hogy mit játszhatsz egy kíséretre, milyen skálát, és tudnod kell, hogy a skála hangjai milyen viszonyban vannak a kísérettel, melyik hang stabil, melyik feszült, melyik hangnak mi a feladata funkciója.

Az improvizációs motívumok szerepe, fontossága gitáron

Ha megnézed kedvenc gitárosodat, ahogyan felszabadultan szólózik a színpadod, könnyen juthatsz arra a téves következtetésre, hogy ő bármit el tud játszani, és ott helyben találja ki, hogy mit is fog játszani.

Ez azonban nem így van. Hidd el, kedvenc gitárosodnak is megvannak a maga begyakorolt figurái, amelyeket bejátszik improvizáció során. Csak mivel nagyon sok ilyen figurája van, és ezeket megtanulta összefűzni, így a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy bármit eljátszik, amit csak kitalál abban a pillanatban.

Mit kell tudnod az improvizációs figurákhoz?

Mi kell ahhoz, hogy neked is legyenek ilyen figuráid? 3 dolog.

  • Tudnod kell a figura pengetési rendjét fejből.
  • Tudnod kell a figura ujjrendjét (lefogási rendjét) fejből.
  • Tudnod kell a figura ritmikáját fejből.

Ha ezeket a dolgokat nem tudod fejből (tehát mielőtt akár csak hozzáérnél a gitárodhoz), akkor az a figura még nincs jól rögzülve a kezedbe és az idegrendszeredbe. Ez azt jelenti, hogy improvizáció közben, amikor a másodperc tört része alatt kell döntened, hogy mit fogsz játszani, nem leszel képes bejátszani a figuráidat.

Csak akkor leszel képes jól improvizálni, ha már tudsz fejből sok figurát, motívumot. Így fogod tudni ezeket beépíteni a szólóidba is. Nézzük végig, hogy mit jelent a fenti 3 dolog.

Pengetési rend szerepe improvizáció során

A pengetési rend azt jelenti, hogy tudod, hogy melyik húron mennyit pengetsz, és milyen irányban. Pl. az egyik húron lepengetés van, a következő húron pedig fel-le-fel-le-fel pengetés. Ha ez megvan, akkor nem fogsz belegabalyodni improvizáció során sem abba, hogy egy motívumot lepengess. Tehát nem elég az, amit sokszor hallok, hogy “elkezdem a figurát váltott pengetéssel, aztán ahogy kijön”. Ez annak a jele, hogy az illető gitáros még nem tudja pontosan, hogy mit csinál, így improvizálni sem lesz képes.

Ujjrend szerepe improvizáció során

Az ujjrend azt jelenti, hogy tudod fejből, hogy az adott figurát melyik ujjaiddal fogod lefogni. Ez skálák használata esetén sokszor a skála ujjrendje szerint történik. Itt sem elég az, hogy “ahogy kijön”. Tudnod kell fejből, már játék előtt.

A ritmika szerepe improvizáció során

Ha tudod az improvizációs motívum ritmikáját is, akkor sokkal változatosabb és izgalmasabb lesz a játékod. Ha csak annyit tudsz, hogy “majd úgy játszom, ahogy érzem” vagy “ahogy kijön”, akkor a játékod egy idő után monoton, kiismerhető lesz. A nagy gitárosok játéka sokszor azért izgalmas, mert nagyon jól és tudatosan bánnak a ritmikákkal. Így képesek ugyanazt a motívumot sokféleképpen eljátszani, sokféle ritmikával.

Ha ezek a dolgok megvannak, akkor tényleg tudod az adott figurát, így be fogod tudni játszani improvizáció során.

Nézzünk még pár példát.

A könnyű motívumok szerepe improvizáció során

Nagyon fontos, hogy az elején nagyon könnyű figurákkal kezd a tanulást. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy türelmetlenek és hogy nem akarnak végigmenni a szükséges lépéseken. Így ütköznek előbb-utóbb áthatolhatatlan falba.

Egy egyszerű, rövid figurát könnyen meg tudsz tanulni, és könnyen fel tudod vele térképezni a gitár nyakát. Egy nehezebb figurával nem csak az a baj, hogy nehéz, hanem az is, hogy merevebb, kötöttem. Kevesebb lehetőség van rá, hogy bejátszd a nyakon.

A könnyű figuráknak pont az a szerepe, hogy elkezd a tanulást, és elkezd a figurák sorba fűzésének a gyakorlását (erről részletesebben majd a következő leckében).

A videóban két könnyű figurát találsz példának (A moll pentaton skálából épülnek fel). Itt le tudod tölteni mindkettőt. Természetesen ezek csak példák, rengeteg más hasonló figurát lehet csinálni, és javaslom is, hogy tanulj meg minél többet.


Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 Gondolat “Improvizációs motívumok gitáron

  • kovács gábor

    Szia Csaba ! Köszi a leckét valóban nem könnyű az improvizáció és igazad van ahhoz hogy jó legyen az impró ahhoz ismerni kell a ritmikát ,a hangnemhez megfelelő skálát amiből beletudjuk tenni az általunk kiválasztott dallamot . Előnyben vannak azok akik komoly zeneelméleti tudással rendelkeznek nem kell azon gondolkodni hogy milyen hangnemhez milyen skálát tudok rájátszani . A másik az általad említett türelem , hát a türelem sem könnyű ezzel én is küzdök . Bosszant ha valamit nem tudok egyszerre hibátlanul lejátszani akár skálát vagy technikai megoldásokat és néha elmegy a kedvem a gitározástól . De hát gondolom más is át esik ezen a helyzeten . Köszi a leckét . Szia Gábor

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Szia Gábor!
      Nem könnyű dolog megtanulni jól improvizálni, kell hozzá idő.
      Lényeg, hogy az embernek ne vegye a kedvét, ha nem sikerülnek a dolgok.
      Apró lépésekben célszerű haladni, kis skáladarabokkal, kis motívumokkal (mint amilyeneket mutatok),
      így lesz meg könnyebben a sikerélmény is.
      Hajrá Gábor!
      Szia!
      Csaba