Dúr – moll – és modális skála térképek gitáron 2


Ebben a bejegyzésben megtalálod annak skálarendszernek a térképét a teljes gitár nyakán, amely a zene legnagyobb részéért felelős. Lehet a kedvenced a népzene, spanyol zene, jazztől a rockon át a metalig bármi, ezen a skálarendszer biztos, hogy megtalálható benne. Tanuld meg a térképeket, olvass tovább.

A dúr,- természetes moll, – és a hozzájuk tartozó modális skálák adják a zene legnagyobb részét. Megéri így megtanulni őket. A videóból meg tudod tanulni ennek a skálának a térképrendszerét a teljes gitár nyakán.

A videóban a G dúr skálát látod (ezt hívják jón skálának a modális skála nevén). Ez a skála megegyezik az E természetes moll skálával is (ami az éol skála modális skála néven). A G dúrban található modális skálák:
G jón
A dór
H fríg
C líd
D mixolíd
E éol
Fisz lokriszi

Itt le tudod tölteni egyben bundszám szerint.

Itt pedig magukat a skála térképeket.

Mindegyik skálát mindegyik bundról le tudod játszani, csak ha más bundról kezded, akkor más skálát játszol. De attól még a térkép megegyezik. Pl. ha az első fekvést (ami a videóban a G jón volt) az 5. bundról játszod, akkor az A dúr skálát játszod (mivel az 5. bundnál az A hang van).

A skálák tanulásának több szintje van. Az első szint maguknak a skála térképeknek/formáknak a megtanulása. De vannak még további szintek, amelyeken megérted, hogy ezekből a skálákból hogyan lehet akkordokat, akkordköröket létrehozni, dallamokat, improvizációkat, gitárszólókat. Tehát a térképeken túl még van bőven tanulni való, de az biztos, hogy a térképek megtanulása egy nagyon fontos lépés.

Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, és segítségre van szükséged, nézd meg a Gitároktatás menüpontot. A tanítási módszeremben nagyon nagy hangsúlyt kapnak a skálák, hatékony leckék segítségével tudod begyakorolni a skálákat és felhasználásukat.

Végül egy kérdés: te melyik skálát ismered? Melyiket gyakorlod éppen? Mi okozza számodra a legnagyobb nehézséget a skálák tanulása során? Kíváncsi vagyok, írd meg hozzászólásban.


Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

2 Gondolat “Dúr – moll – és modális skála térképek gitáron

  • Takács József

    Üdvözlöm!
    Ha jól értelmezem, akkor a modális skálákban a hangok mindig ugyanazok, csak más hangról ( fokról) kezdjük el. Ettől nem lesz színesebb, a szólónk. Vagy is nem lesz több hang, nem lesz más érzelmi hatás. Tehát ha G dúr a hangnem, akkor hiába játszok, jónt, dórt a hangok ugyan azok. Én arra lennék inkább kíváncsi( és szerintem sokan mások ), hogy milyen skálákat lehet játszani pl G dúrban, úgy hogy színesebb legyen a szóló, ne csak a G jón skála hangjait játszam, hanem több hangot, és melyik ezek a hangok amik játszhatók. Mi a logikája, az ilyen skáláknak a használatának? Gondolom vannak ilyen skálák. Természetesen az elméleti része is érdekel, hogy milyen skálák ezek, de legjobban a gyakorlati része érdekelne. Olyan gyakorlati dologra gondolok, hogy a zene G dúrba van, és a szólót G dúr párhuzamos molljával játszom, az Em-al. és a természetes H mollal. Segítségét előre is köszönöm!

    • Csaba Bejegyzés szerzője

      Kedves József!

      Köszönöm, hogy írt!
      Sajnos viszont tévedésben van a skálákat illetően. A modális skáláknak nem az a lényege, hogy más hangról kezdjük el őket játszani. Hanem az, hogy más hanghoz viszonyítjuk ezeket a hangokat. Csináltam erről is egy leckét, nézze meg, ha még nem látta (itt találja: http://gitaroznijo.hu/index.php/2019/09/tegyuk-rendbe-a-modalis-skalakat-a-gitaron/).
      Egy gitárjáték nem attól lesz jó, hogy a 7 skálahang felett még a maradék 5 hangot is hozzápengetjük. Abból – hacsak nem tud az eredeti 7 hanggal mesterien bánni – csak káosz lesz.
      Attól lesz izgalmas a játék, ha a modális skálával jól tud valaki bánni, és hangnemet tud váltani (tehát átvált egy másik modális skálába – természetesen ilyenkor a kíséret is változhat).
      Amit a végén ír, hogy a kíséret G dúrban van és a párhuzamos mollját, az E moll rájátssza – ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy továbbra is G dúrban van. Mint írtam, nem a skálafekvés jelenti magát a skálát. Ha az E moll skála hangjait G dúr akkordhoz viszonyítjuk (mert az szól a kíséretben), akkor az már G dúr skála.
      (Ha egy akkordra egy másik akkord arpeggio-ját, tehát akkordhangjait játsszuk rá – az egy másik kérdés. Tehát a G dúr akkordra rá lehet játszani az Em akkord hangjait, és az tényleg izgalmas lesz. De itt már akkordról beszélünk és nem skáláról.)
      És persze vannak igen haladó szólózási technikák, amikor tényleg keveri az ember a skálákat, vagy kilép az adott modális skálából, hogy igencsak feszült szólórészletet játsszon, de ez nem fog menni a nélkül, hogy ne tudná valaki az alap modális skálákat.